Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Betyárvilág képes leírás - Hungaricum.tlap.hu
részletek »

Betyárvilág - Hungaricum.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: hungaricum.tlap.hu » Betyárvilág
Keresés
Találatok száma - 5 db
A somogyi betyárvilág

A somogyi betyárvilág

A magyarországi betyárvilág a XIX. század első harmadában alakult ki, három fő területen: Somogyban, a Bakonyban és az Alföldön. A betyárok legtöbbje pásztor volt, vagy pásztor családból származott. Ennek érdekes magyarázata van. Abban az időben erős kasztrendszer uralkodott a családokon belük, pásztor csak pásztornak a fia lehetett, a kanásznak a fia csak kanász, a csikósé csak csikós - és így tovább.

Bakonyi Cifraszűr és Betyár Múzeum

Bakonyi Cifraszűr és Betyár Múzeum

Szeretettel várnak mindenkit, akit érdekel az ősi népművészet, egy kihalt szakma, a cifraszűr készítése. Betyár legendákat ismerhetünk meg a múzeumban, 1850-es viselős szűrt, ősi szerszámokat, magyaros öltözeteket. Szűrszabó mesteri vendéglátással. Belépőjegy nincs. Mozgáskorlátozottak is látogathatják.

Gyöngyösi Betyárcsárda

Gyöngyösi Betyárcsárda

A rezi Gyöngyösi Betyárcsárda 278 éves múltra tekint vissza. Rezi 4 kilométerre található Hévízről. A csárda ma is őriz betyáremlékeket. A nyugat-dunántúli vásári útvonalak egyik legismertebb fogadója lett. A csárda melletti fűzfa alatt található Vak Illés és Kőkes Pista fakereszttel megjelölt sírja, akiket a Rezi hegyen fogtak el a csendőrök.

Kondorosi Csárda

Kondorosi Csárda

Kondorosi csárda ki van festve... -mondja a régi nóta, és valóban, újra várja vendégeit a híres betyárcsárda, hol Rózsa Sándor is visszatérő látogató volt. A kondorosi csárda első írásos rögzítését 1782. évi katonai mérnökök által rajzolt térképen olvashatjuk. Kitüntetett helyét az ott összefutó nyolc út adta, amelyek Szarvasra, Endrődre, Mezőberénybe, Békésre, Csaba-Gyula felé, Aradra, Orosházára és Szentesre vezettek. A mai épület 1784. körül épült, barokk stílusban, az akkori birtokos: báró Harruckern Ferenc Domonkos birtoklása alatt.

Szenti Tibor: Betyártörténetek

Szenti Tibor: Betyártörténetek

'Az itt közreadott történetek jelentős része igaz, megtörtént eseményeket beszélt el. A folklór szempontjából külön helyet foglalnak el. A legtöbb szájhagyomány útján terjedt. Kisebb részük alig változott. Ezek a család valamelyik ősével történtek meg, és a leszármazók a család osztódása után is változatlanul vitték magukkal. A betyártörténetek nagyobb része megindult a folklorizálódás útján, de népmesévé, letisztult legendává már nem válhattak, hiszen a megőrzőket, illetve adatközlőket csupán néhány nemzedék választotta el a történetek hőseitől. Közben a hagyományos társadalom elmúlt, nem voltak kukoricafosztókák, olvasóköri esték, ahol a régi betyárság szóba jöhetett volna. Az a réteg, amelyik még emlékezett, súlyos társadalmi bajokkal, rétegük szétzüllesztésével, megélhetési gondokkal, életformaváltással küzdött, így a betyárvilág iránti érdeklődés megszűnt.'

Tuti menü